Úgy írnék.
Sok mesélni valóm lenne.
De tanulok.
Csinálom a sajtómonitoringom.
Teljes a káosz.
Mindenki mást tud, másképp csinálja. XD
Kell meghívó, sajtóebéd, sajtótájékoztató, cikkek, organigram, mélyinterjú stb...
Csütörtökön kell leadni, de én még csak a gyűjtó, stádiumba vagyok.
Mind1.
Bízok magamban.
Nem parázok.
Hétfő du visszamegyek Egerbe.
Semmire sincs időm.
11-től egészen idáig (14:30 van), csak gyűjtőmunkát végeztem....
Szerdán vizsga médiatöriből, csütörtökön le kell adni a sajtómonitoringot és a szakdogám bibliográdfiáját.
Ja! Meg pót zh reklámkommból.
Ezek mind a Dear tanáromnak kell...
Nonszensz...
Am megfigyeltük, h reggelről nagyon morcos, harapós kedvében van, aztán a nap végére már kedvesebb...
Am folyton a vonatos srácra (is) gondolok.
Sajnos nem sikerült ráakadnom a neten, hiába kerestem egész este....
Sokat eszembe van Laci is és Attila is. (Dierkt olyan neveket használok, amik elterjedtek...)
Velük ugye pénteken taliztam, de még nem írtam emg róluk a cikkem tudom.
Adós vagyok ilyen téren is.
Kicsit nyomás van rajtam, de egy picit tetszik is ez a zsúfoltság.
A szobám egy igazi legény lakás
Az asztalomon halom kupi van.
2 üveg ásványvíz, szemüvegek, pénztárca, multi, és C vitamin. Névjegykártyák, papírok, jegyzetek, fényképezőgép, naptár szana szét minden...
Más nem is nagyon férhetne....
Ja!
Ágyamon ugyan ez, füzetek, papírhalmok, jegyzetek, ajándékok....
Ajándékok mert a "jányaimnak", Krisztinek és Timinek vettem egy kis apróságot.
Ismervén őket örülni fognak nekik. Ha más nem maga az ajándékozás miatt.
Rem elfoglaltak ők is, s most nem olvassák blogom ezen bejegyzését. :)
Ahhoz képest, h tömören akartam összefoglalni gondolataim, szépen megint rám jött az írhatnék.
Ezzel kapcsolódom én ki szerintem.
Jó lenne, ha már felvehetném a kapcsolatot a vonatos sráccal...
Olyan.....
hmmmm.......
Olyan álomszerű az egész, meg filmbeillő...
Most melankólikus hangulatom van.
Furi, h tényleg megtörtént az, h pont kiszúrtuk egymást, s végig, feltűnően, nyakunkat meregetve néztük egymást, s intettünk egyszerre egymásnak, s néztük addig egymás után, még el nem vitte a vonat...
.....
Kicsit olyan, bódító érzésem is van.
Olyan.....
lebegős, csacsi részeges....
Jó is meg nem is.
Jó, mert jó érzés, de nem is jó, mert nem vagyok egészen önmagam, nehezen gondolkodok, mintha le lennék kötve, mintha zombi lennék vagy, mintha nem is én lennék.
Van egy test, aki csak megy, működik, s cselekszik....
ah.....
It's very, very strange.... :/
Csók!
Rion
(K)
