Most egy picit megszakítom a mesémet. 

Tegnap újabb kapcsolatra tettem szert. Nem is akármilyenre! Pont egy olyan blogger írt rám a rómeón, aki előttem volt Jé-vel!!! :D

Jó kis story! :D

Először írt a blogger fiú, hogy hirdessük egymást a blogunkon. Örültem neki, mondom jó ötlet! 

Elküldte a blogjának linkjét, (mit ki is tettem a linkek közé én is) s elkezdtem olvasni. Nem telt bele 5 percbe, azt hittem lehidalok. Ennyi idő elég volt, pár sor, hogy rájöjjek, Jé-ről ír. Persze egyből meg is kérdeztem, h ő e az és a blogger srác is meglepődött. :D

Hát mondom ilyen nincs! 

Nem jó dolgokat olvastam Jé-ről. ( Akivel jó pár hetet együtt voltam, több hónapnyi ismerkedés utánn…) Pontosabban nagyon rossz volt olvasni….

Meg

tudtam, hogy nem csak velem viselkedett így, s ez nagyon bántott….

Fellángolt bennem a düh.

Szo amit furcsállottam, h nem azért voltam rá mérges, mert velem csinálta ezt. Igaz egy kis adag azért van bennem ez miatt), hanem azért, mert mással is. Másnak is keserűséget okozott és mással is olyan kegyetlen, szívtelen volt.

Az új blogger srác kivel ismerkedek, közel került nagyon ez miatt (is) a szívemhez. Úgy tudom elképzelni, mint sors-társamat. Na nem azért, mert meleg, (vagy pont, hogy ezért is), hanem azért mert őt is „megsebesítették”, sőt ő komolyabb sebet kapott, mint én. Sokkal tovább tartott nála a trauma, mint nekem.

Mi melegek ugye eléggé érzékeny lelkek vagyunk. Én különösen, s az empátiám is nagy.

Segítenék Jé-nek is és Az új blogger ismerősömnek is. Az a baj, h nem vagyok haragtartó. Legalább is hosszú távon biztosan nem. Csaponganak bennem a gondolatok, érzelmek….

De örülök összességében, mert tegnap volt a napja annak, hogy végleg letudjam zárni magamban a „Jé-ügyet”. ( Melyről később részletesen beszámolok!) :D ;)