Hát igen. Túl vagyok ezen is. Megnéztük anyuval a filmet. Sírtam rajta Én is, Ő is. Kész. Ő ült az ágyamon, én meg a székemben. Kicsit háttal voltam neki, mert nem akartam, h lásson sírni, de hát lehetetlen volt elkerülni. Nagyon rossz, s nehéz volt visszafogni könnyeim. Nem is sikerült. A vállam is rázkódott, hiába próbáltam meg bármit is tenni. Halhatta azt is, h szipogok, meg elment megint 3 zsepi.
Hallottam, h ő is szipog, meg csörög a zsebkendőjével. Egyszer sem mertem felé nézni. Az elején még nevetett is, nagy meglepetésemre. Nevetett azon, amikor Bobby anyukája veszekszik a fiával az utcán, h hogy öltözködik, s ne tegye már úgy csépőre a kezét, mert az olyan lányos. :)
Nevetett ezen, mert rám is nem egyszer veszekedett már ezért. (S veszekszik a mai napig is!) A film elején hümmögöt, mikor olvasta, h a homoszexualitás az bűn, meg ilyenek. Mondtam is neki magamban, h várjááááá! :)
Amikor Bobby elment a meleg szórakozóhelyre s csókolózott először egy sráccal, akkor anyám "ujjjjjj"-ogott. Undorát fejezte ki. De a többi simogatós, csók jelenetnél már semmit nem szólt...
A végén nagyon sírt. Nem is leplezte már akkor Ő sem. Aztán vagy 5-10 percig ültünk csendben. Néha megtörtem a csendet, h h tetszett, mi a véleménye, de semmit sem mondott. Aztán kérdezett, h mióta van meg a film, kitől van, miért csak most mutatom meg neki? Ezen utolsó kérdését nem is tudtam hová tenni...
Aztán újabb váratlan kérdések. Mi van Jé-vel? :O
Ha el hiszitek, ha nem, de kom. mondom, h nem kaptam levegőt! Hát mondom ez nem igaz! Ez olvassa a blogom vagy nem tudom mi van?! Jé-ről csak annyit tudott, h pesti, s vele csináltattam meg a laptopom. Nem hülye az anyám. Mégis csak az anyám! Le se tagadhatnám! Mind1.
Annyi mindnet akartam volna neki mondani, h sokat eszembe van, főleg most, h kórházba került, igaz már otthon van, de beteg szegény, de aztán csak annyit mondtam, h semmi különös. Tartjuk a kapcsolatot, de már nem olyan sokat beszélünk...
Aztán megkérdezte, h miért szakítottunk, nekem meg csak nőtt a gombóc a torkomba, s fokozta anyum a kérdéseket, s az utolsó kérdésével, h;
- "Jó ember Jé, jó volt hozzád? Vigyázott rád Ő is úgy, mint Bobbyra Dávid?"
Itt annyi hatás ért, h elsírtam magam, s csapongtak a gondolataim, h milyen ócska buzi vagyok, h anyám előtt elsírom magam, nincs bennem tartás, milyen gyege vagyok! Utállom magam, mert elgyengültem! Aztán, h anyám mennyi mindent tud, milyen kevés infból! Meg megértette, a filmet, tudja, h ki ki, én meg azt hittem, h majd a felét nem fogja érteni! Tudta követni végig, eltudta olvasni a feliratokat is, én meg milyen hülyének hittem, h lenéztem Őt?! Tessék?! 20 év után azt tudom, mondani, h nem ismerem a saját anyámat ellentétben vele, aki nagyon is ismeri a fiát!
Aztán meg az a gondolat jött, h mik ezek a kérdések?! Soha nem beszéltünk ilyenekről! Mit érdekli őt?! S mért ilyen lágyan, szépen kérdezi?! Miért nem úgy, ahogy megszoktam, ahogy várom tőle, h durván, keményen, egyáltalán miért okoz nekem folyton meglepetéseket?!
Persze ez a 2 sor, mit leírtam az agyamban kb 5 másodperc alatt végigsuhant. S végül csak annyit válaszoltam a kérdésére, h;
- "Igen!"
Aztán kérdezett az "egri fiúról" is. Csabiról. Meg is kérdeztem, h Te honnan tudsz róla? S mondta, h mikor voltunk vásárolni, felhívott engem Csabi, s megjegyezte. Elmondtam, h Ő a barátom, olyan nekem, mint Hugi. Aztán eszembe jutott az is, h na bazz, lehet más nevet kel Csabinak kitalálni, mert ha összeköltözünk Dáviddal és Csabival, ahogy tervezzük, s jön le anyum felmérni a telepet, akkor baj lesz! Mert, ha úgy mutatom be neki, h Csabi, akkor tuti, h nem fogja elhinni, h Ő más Csabi lenne. Szo tudni fogja, h az albéretes Csabi egyenlő az "egri fiúval".
Am ezzel az egri fiú szövegével bezavart, mert nekem a fiú az a 20 évesnél fiatalabbakat jelent. A srác a 20 és 30 közöttiek. A pasik meg a 30 fölöttiek.
Lehet hülyeség, de nekem így rögződött.
Szo felkavarta anyumat is a film. Nem tudom, h fog aludni, s holnap, vagy a jövőben majd hogyan fog hozzám viszonyulni. Változtatott-e benne valamit?....
Majd kiderül.
A jövő tele van kérdésekkel...
Majd megkapom a választ. De úgy érzem, h jól tettem, h megnéztk közösen ezt a szép tanulságos filmet.
:)