A felét nem értettem! XD
Azt tudjuk, hogy a melegség pszichológiailag nagyobb empátiakészséggel jár (Salais and Fischer, 1995) nagypopuláción, mint a referencia heteró populáción; nagyobb adaptív és csoportkohezív készséggel (Kirkpatrick and Muscarella, 2001, 2002); sőt erős hipotézisként nagyobb szinbólumteremtő készséggel (C.G. Jung, 1958, sic!).
Mindennek ismerjük a biológiai alapjait: a két agyfélteke egyenrangúsága (Alexander and Sufka, EEG, 1993), ezáltal a konvergens és divergens funkciók tökéletesebb neurobiológiai, -fiziológiai összehangoltsága; általában nagypopuláción a két agyféltekét összekötő corpus callosum 33% - kal fejlettebb (legutóbb, MRI: Sandra F. Witelson, 2009, Canada). Azt is tudjuk, hogy a corpus callosum ingerlődik legelőször az összes agyterület közül a zenére (Gordon Shaw, 1997): így indirekt módon bizonyítható a meleg nagypopuláció fokozottabb zenei adaptivitása, ami eddig tudománytalan közhely volt. Ugyanakkor a hypothalamusban nagyobb pl. a nucleus suprachiasmaticus („NSC”),a meleg nagypopuláción (Swaab, 1992), amely számos neurobiokémiai feedback központi magja.
A hypothalamus – eltérések (mint azt fent is mutattuk, pédául) a meleg populáció 70% - ában vannak jelen, míg a heteró populáció 20 – 30% - ában is megtalálhatóak. Ugyanez a helyzet a férfi meleg genetikánál: az Xq28 – as génszekvencia (Dean Hamer és mtsai, 1993) előfordulása azonos statisztikai adat melegek férfiakon és heteró férfiakon.
Ami igazán érdekes, hogy az Xq 22, 28 sérült olyan fiúcsecsemőknél, akik az úgynevezett „Proud – szindrómá” – ban szenvednek (Proud, 1992), amely a corpus callosum hiányával, hypothalamussorvadással („hypothalamuslaesio” - val), illetve az – ebben az esetben - férfi nemi szervek patológiásan kicsi méretével jár („hypogonadismus” férfiaknál). Nyomonkövetni ezt nem lehet, mert e csecsemők nem érik meg a pubertást.
De az Xq28 sérülése (itt „fragilitása”, értsd törékenysége) újszülött lányoknál is előfordul (de csak lányoknál, ahogy a „Proud” csak fiúknál), fragilitása a Rett – szindróma (DSM – IV, 1994) genetikai oka (M. Meins és mtsai, 2004).
A „Rett – autizmus” – t szokás neurodegeneratív betegségnek is tekinteni, hiszen sorvadt hypothalamust és sorvadt corpus callosumot eredmnényez, azonban a férfi nemi deficit nélkül, amely hiánya ezen a területen (nőknél) is további bizonyító erejű.
Azt univerzálisan visszakövetkeztethetjük, hogy a férfi melegséget neurobiogenetikailag determináló tényezők hiánya súlyos érzelmi („affektív”) zavarokkal jár lányoknál is, tehát ebben a speciális esetben a szexualitástól függetlenül is. Ugyanakkor vannak olyan funkcionális szexológiai konnotációi a melegség neuribiogenetikai kódoltságának, amelyeket egyáltalán nem ismerünk.
( Forrás: www.kutatas.gay.hu )
