4. A homoszexualitáshoz való viszony 2001-ben
2001 márciusában Székesfehérváron a 18éves és idősebb lakósok körében reprezentatív kérdőíves adatfelvétel készült a helyi pártpreferenciák és politikai orientációk vizsgálata céljából. (Józan-Tóth 2001) (Kétlépcsős mintavétel, Lesley Kish-kulcs, a minta elemszáma 870.) A politikai értékek rendszerét feltáró kérdéssorba beillesztettem két, a homoszexualitáshoz való viszonyt firtató kérdést. Ezekre Likert-skála segítségével kellett válaszolni.
A homoszexualitáshoz való viszony vizsgálatát két megfontolás indokolta: az egyik az a feltevés volt, hogy az 1998 óta uralgó konzervatív-jobboldali kormányzat kedvezőtlenné tette a társadalmi légkört a melegek számára; a másik pedig az, hogy a kérdőív lehetővé tette a szociológiai-demográfiai változók mellett a politikai orientáció és a pártpreferenciák melegekkel kapcsolatos hatásának-kapcsolatának vizsgálatát.
Az egyik kijelentés: ''A homoszexuálisokat ugyanolyan jogok kell, hogy megillessék, mint bárki mást." A másik: "Mivel a homoszexuálisok veszélyt jelentenek a társadalomra, korlátozni kell a nyilvánosság előtti szereplésüket."
Az első állítással (a szexuális orientációhoz való jog emberi jog), ami "homfil" attitűdnek tekinthető, a válaszadók 58.4 %-a értett egyet, 39.4 % vetette el és 2.2 %-a nem tudott válaszolni. A második kijelentést (a melegek társadalmi karanténba zárását igenlő), ami "homofób" attitűd, 44.9 % értett egyet, 53.1 % utasította el és 2.0 % nem foglalt állást.
A két kérdésre adott válaszokat összesítve a kutatás résztvevőinek három csoportja különül el: az első állítással egyetértők és a második állítást elutasítók csoportja, vagyis a "konzisztensen homofil" válaszadóké; az első állítást elvetők és a másodikkal egyetértők köre, vagyis a "konzisztens homofób" csoport; és végül az inkonzisztens módon válaszolóké. A konzisztensen homofil csoportba az összes válaszadó 41.8 %-a tartozott (1996-ban 45.4 %, lásd 3. sz. tábla), a konzisztensen homofób csoportba 28.2 % (1996-ban 30.8 %), míg a következetlenek a válaszadók 30.0 %-át tették ki. Az első két csoportba tartozók aránya ezek szerint nem változott 1996 vége és 2001 eleje között (bár az összehasonlítással csínján kell bánni egyrészt a kérdések, másrészt az alapsokaság különbözősége miatt). Ezek szerint a konzervatív kurzus nem gyakorolt érzékelhető hatást a melegek társadalmi elfogadottságára.
Érdemesnek tűnt megvizsgálni, hogy a válaszadók politikai önbesorolása a bal-jobb, illetve a liberális-konzervatív skálán (Angelusz-Tardos 1991; Angelusz-Tardos 2000)mutat-e valamiféle összefüggést a homoszexuálisok mikénti megítélésével.
Mindenekelőtt a 10 fokú politikai beállítottsági skálákon a következő eredmények születtek:
4. sz. tábla
A bal-jobb és a liberális-konzervatív skálákon kapott együttes eredmények (felső cella: sorszázalék, alsó cella: oszlopszázalék)
Beállítottság | Liberális | Semleges | konzervatív | összesen | ||||
N | % | N | % | n | % | N | % | |
Baloldali | 85 | 56.2 % | 33 | 21.9 % | 33 | 21.9 % | 151 | 20.6 % |
44.2 % | 8.6 % | 20.9 % | ||||||
Semleges | 55 | 13.4 % | 310 | 75.2 % | 47 | 11.4 % | 412 | 56.1 % |
28.4 % | 80.9 % | 29.7 % | ||||||
Jobboldali | 53 | 31.0 % | 40 | 23.4 % | 78 | 45.6 % | 171 | 23.3 % |
27.4 % | 10.5 % | 49.4 % | ||||||
Összesen | 193 | 26.3 % | 383 | 52.2 % | 158 | 21.5 % | 734 | 100.0 % |
A más kutatásokból is kapott eredményekkel egyezően a vizsgált válaszadók döntő többsége (négyötöde) mind a bal-jobb, mind a liberális-konzervatív tengelyen semleges, középső pozíciót foglal el. (A válaszadók 56.1 % a bal-jobb skálán, 52.2 %-a a liberális-konzervatív skálán semleges). Jól látható az is, hogy a baloldali és liberális értékeket egyszerre vallók és a jobboldali és konzervatív értékek mellett egyidejűleg elkötelezettek is kiugróan magas értéket mutatnak (a baloldaliak 56.3 %-a liberális, a liberálisoknak 44.2 %-a baloldali is; a jobboldaliak 45.6 %-a konzervatív és a konzervatívok 49.4 %-a jobboldali is egyúttal).
Ha a két politikai orientációs skálát külön-külön vizsgáljuk a homoszexualitáshoz való viszony szempontjából akkor a következő eredményeket kapjuk:
5. sz. tábla
A homoszexualitáshoz való viszony és a politikai önbesorolás kapcsolata (bal-jobb skála) (oszlopszázalék)
viszony | politikai önbesorolás | |||||||
Baloldali | Semleges | jobboldali | összesen | |||||
N | % | n | % | n | % | N | % | |
homofil | 63 | 40.9% | 192 | 45.5% | 56 | 32.4% | 311 | 41.5% |
homofób | 42 | 27.3% | 105 | 24.9% | 66 | 38.2 % | 213 | 28.4% |
vegyes | 49 | 31.8% | 125 | 29.6% | 51 | 29.5% | 225 | 30.0% |
összesen | 154 | 20.6% | 422 | 56.3% | 173 | 23.1% | 749 | 100.0 |
A baloldali önbesorolás az eredmények tanúsága szerint együtt jár a homofil beállítottsággal, a jobboldali orientáció pedig a homofóbiával (a baloldaliak körében a homofil álláspontot vallók száma a modális érték: 40.9 %, a jobboldaliak esetében a homofób attitűd: 38.2 %). Ugyanakkor az e skálán való elkötelezettség hiánya mindkét politikai irányultságnál jobban kedvez a homofil attitűdnek: a semleges politikai irányultságúaknak majdnem fele, 45.5 %-a jelez homofil beállítottságot. A bal-jobb irányultság területén meglévő semlegesség még markánsabban jelzi a homofil beállítottság elterjedtségét, ha azt nézzük, hogy a homofil válaszokat adóknak 61.7 %-a semleges a bal-jobb skálán, miközben a homofilok fennmaradó része szinte pontosan egyenlően oszlik el a két politikai pólushoz kötődők között (baloldali: 20.3 %, jobboldali: 18.0 %). A homofóbb beállítottságúak körében is a politikailag semlegesek vannak relatív többségben (49.3 %), ez az attitűd azonban jóval kevésbé általános a baloldaliak (a homofóbok 19.7 %-a baloldali), mint a jobboldalik körében (arányuk e csoportban 31.0 %). Összegzésképpen az állapítható meg, hogy a politikai el nem kötelezettség a bal- illetve jobboldali értékek iránt dominánsan a szexuális mássággal kapcsolatban is fokozott toleranciát jelent; valamint, hogy a baloldali elkötelezettségnek ennél kisebb mértékben része a szexualitással kapcsolatos tolerancia, de még mindig erőteljesebb, mint a jobboldali értékeket vallók körében.
6. sz. tábla
A homoszexualitáshoz való viszony és a politikai önbesorolás kapcsolata (liberális-konzervatív skála) (oszlopszázalék)
viszony | politikai önbesorolás | |||||||
Liberális | Semleges | konzervatív | összesen | |||||
N | % | n | % | N | % | N | % | |
homofil | 97 | 48.3% | 178 | 45.3% | 44 | 26.8% | 319 | 42.1% |
homofób | 46 | 22.9% | 99 | 25.2% | 68 | 41.5 % | 213 | 28.1% |
vegyes | 58 | 28.9% | 116 | 29.5% | 52 | 31.7% | 229 | 29.8% |
összesen | 201 | 26.5% | 393 | 51.8% | 164 | 21.6 | 758 | 100.0 |
A liberális-konzervatív tengely mentén markánsabb - de teljesen érthető - különbség rajzolódik ki: a liberálisok körében a legmagasabb a szexuális másságot tolerálók aránya (ugyanakkor a homofil csoportban a semleges politikai beállítottságúak alkotják a többséget 55.8 %-kal, őket követik a liberálisok a csoporton belüli 30.4 %-os részesedéssel, míg a konzervatívok összesen 13.8 %-át teszik ki e körnek): 48.3 %, és a legalacsonyabb a homofóboké: 22.9 %. A konzervatív tábor e kép fordítottját mutatja: a konzervatív válaszadók 41.5 %-a homfób és csupán 26.8 %-a homofil. Az adatok azt mutatják, hogy a nyitottság-változatlanság lehetőségeihez való viszony jóval erőteljesebben befolyásolja a melegek elfogadottságát, mint a bal vagy jobboldali értékrend, ugyanakkor az e metszetben elfoglalt semleges pozíció is hajlamosít a homoszexualitás tolerálására.
Olyan kép rajzolódik tehát ki, aminek értelmében a politikai semlegesség a dogmák hiányát jelenti, s ílymódon teret biztosít a társadalmi sokszínűségnek. Valószínűsíthető viszont (bár erre vonatkozó adatok nincsenek), hogy a dogmák hiánya egyúttal orientációs zavart és nem rugalmas nyitottságot jelent, vagyis a normavesztés tesz megengedővé. Ugyanakkor a liberális értékrend erőteljesen, a baloldali pedig ennél kevésbé, de még így is erőteljesen kedvez a nem tipikus társadalmi jelenségek elfogadásának.
Ha összevontan vizsgáljuk a két politikai orientációs mezőben elfoglalt álláspontokat, akkor három kiugró számosságú kettősség figyelhető meg: az összes válaszadó 10 %-a (85 fő) egyidejűleg baloldali és liberális, 9 %-a (78 fő) jobboldali és konzervatív és 36 %-a (310 fő) semleges mind a bal-jobb, mind pedig a liberális-konzervatív tengelyen. Ha e három csoport homoszexualitás megítélésével kapcsolatos álláspontját vizsgáljuk, akkor a következő a helyzet:
7. sz. táblaA homoszexualitáshoz való viszony és az összevont politikai önbesorolás kapcsolata (oszlopszázalék)
viszony | politikai önbesorolás | |||||||
baloldali-liberális | Semleges | jobboldali-konzervatív | összesen | |||||
N | % | n | % | n | % | N | % | |
homofil | 46 | 54.1% | 149 | 48.1% | 27 | 34.6% | 222 | 46.9% |
homofób | 17 | 20.0% | 70 | 29.4% | 30 | 38.5% | 117 | 24.7% |
vegyes | 22 | 25.9% | 91 | 22.6% | 21 | 26.9% | 134 | 28.3% |
összesen | 85 | 18.0% | 310 | 65.5% | 78 | 16.5% | 473 | 100.0 |
A politikai közgondolkodásban egymáshoz kapcsolódó értékválasztások összepárosítást alapul vevő tábla adatai világosan mutatják, hogy a fenti megállapítás helytálló: a politikailag semleges emberek inkább sodródnak a külvilág hatásainak engedve: mivel a homoszexualitás elítélése nem aktuális, ezért e trend érvényesül köreikben. Ha nem a sodródás lenne alapállásuk, akkor nem közöttük lenne a legalacsonyabb a homoszexualitáshoz inkonzisztens módon viszonyulók ar