Hát anyumról nagyon nem terveztem több cikket írni, de mégis gondoskodott róla, h egy rövid bejegyzést írjak róla.
Tegnap (Kedden) jó napom volt.
Hiszen az én napom volt.
Nevem napja…
De anyum gondoskodott 16:43 perckor arról, h elbassza a napom!
Felhívott telefonon.
A lehető legrosszabbkor…
Host munkára jelentkeztem és általános tájékoztatásra mentem el az Andrásy út 4-be.
Édesanyám pont azelőtt hívott, mielőtt bementem volna.
Konkrétabban már bent voltam az épületben, s vártam, h behívjanak a szobába…
Hallotta, h nagy csend van körülöttem és, h feszült a hangom…
Kérdezte, h;
- Hol vagy?
- Timivel és Krisztivel (csoporttársaim és jó barátaim, kik tudják rólam) vagyok…
- Ilyen csendben?
- Bejöttem a mosdóba…
- Én meg itt vagyok Egerbe.
- Most nem érek rá!
- Te hol vagy?
- Mennem kell! Szia!
Azzal letettem és bementem, mert a csaj már szólított is be…
Tiszta ideg voltam.
Alig bírtam koncentrálni, odafigyelni, h mit monda nő….
Aztán meséljek magamról…
Szerencsére nem volt ezzel baj, mert kommunikátor wok – legalább is leszek – s kommunikációt tanulunk, szo ilyenkor a szokásos betanult rizsám lököm, s olykor improvizálok és hozzácsatolok 1-2 dolgot mi az alkalomnak megfelelően szükségesnek látok…
Végül is nem vállaltam el a munkát, mert ennél az ügynökségnél is azt kellett csinálni, ahol előzőleg voltam, h az utcán kellett leszólítani bizonyos – fiatal – korosztályú korosztályú gyerekeket, telefonszámot stb-t elkérni…
Köszönöm nem.
Egyszer már végigcsináltam. Tanultam belőle, s nem jött be.
Inkább maradok az unalmasabb, monoton telefonos munkánál, amit nyár óta „űzök”, mint h gyerekek után rohangáljak, s könyörögjek, h iratkozzon fel…
Meg se kérdeztem, h mennyi a teljesítménybér…
Kalap, kabát, szevasz!
Holt ideg voltam anyumnak köszönhetően!
Direkt provokál.
Esküszöm direkt csinálja, h kiagyaljon.
Ha már ő szenved, - a saját begyepesedett agya miatt – akkor már szenvedjek én is.
Még névnapomkor is ilyeneket csinál!
Remélem ezek után már nem csodálkoztok, h, ha olykor úgy beszélek anyumról..
+ Nem tudom írtam-e már, de még azzal tud nagyon kiagyalni, h ajánlgassa nekem a csajokat…
Ez milyen jó néz, az milyen helyes, aranyos…
Ülök a szobámba, netezek és szól a tv.
Erre anyám benyögi, h de jó lenne, ha egy lány ülne itt, s néznéd vele a tv-t…. (!!!)
Érted?! :D :S
Komolyan mondom nektek, h ilyenkor tényleg rám jön a hányinger…
De az frankó, h nem tudom miért?
Azért, mert ilyeneket mond, anyum, v mert elképzelem, h lánnyal, v már nem bírnám a csajokat v mi?! Persze valószínű, h az elő a megfelelő válasz a többi hülyeség, de azért bizonytalan wok…
Most, h ebbe belegondolok, - meg akkor, mikor anyum felhántorgatja ezeket – nem tudnám már magam elképzelni magam úgy 1 lánnyal. Ahhh….
Se udvarolni, meg pitizni, meg úgy együtt lenni vele…
Fuh(j)……
Így is tök rossz, s zavaró, mikor az albiban fent vannak a csajok…
+ Semmi izgató nincs bennük… :S :/
Unalmasak. Meg az egész folyamat…
Mind1.
Eltértem a témától…
Viszont ez arra volt jó, h most szépen felírom magamnak, h írok majd a csajokról is egy cikket…
Szóval anyum nem egy könnyű eset…
Hülyének néz ( h beveszem, h Egerben van), él a saját buta, rideg kreált kis világában…
Bebeszél magának sok hülyeséget…
Ah…
Reménytelen…
Ennyi elég is róla már.
Leírom, h nagyon remélem, h többet nem kell már róla írnom, de az a tuti érzésem, h fogok még…
