Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Anyum 2. rész

 2009.11.16. 14:34

Anyumnak küldöm: 

 

Vasárnap délelőtt 10 után felkeltem.

Lementem a konyhára, ahol anyum sütött-főzött, s készítettem magamnak 1 kávét.

Szo indítottam a napi rutinommal…

Anyum is indított a szokásos támadásával… :/ 

Meglepő, de 1 órát sikeresen végig tudtunk beszélni…

 

Igaz nekem (is) már mindem bajom volt, s alig vártam már, h szabadulhassak, de van akaraterőm, s türelmem, így túléltem. 

Anyum többször is elbőgte magát, de nem hatott meg, mert tudtam fölöslegesen, s hülye dolgokon gyötri magát…

Előrelépés persze megint nem volt.

Szokásához híven ugyan azokat, az uncsi, milliószor lerágott hülye dumájával jött nekem.

Elmondja apumnak, hadjak fel ezzel a hülyeséggel, h buzi vagyok, minek mondtam el neki, nem is vagyok meleg csak direkt tönkre akarom tenni…

Én sajnos a lehető legrosszabban reagáltam, de annyira hirtelen kitört belőlem a nevetés, h nem tudtam ezt megállni ekkora hülyeségek hallatán.

Erre megkaptam, ami várható volt, h milyen flegma vagyok, h viselkedek és engedélyt is kaptam, h; „RÖHÖGHETSZ!”’ :)

Köszi mondom! :D

Am a röhögési engedélyt vagy 10-15-ször biztos megkaptam ezalatt az 1 óra alatt.

Milyen kedves anyumtól ugye?

Viszont voltam olyan kedves, s figyelmes, h nem mindig éltem ezzel az engedéllyel.

Tudni kell anyumról, h nem tud különbséget tenni nevetés és mosolygás közt.

Ugyanis én végig mosolyogtam a beszélgetésünk alatt. Alapból is mosolygós srác vagyok, de amiket anyum mondott, azon más végig szakadt volna a röhögéstől annyira primitív…. 

( Am most vonaton ülök, utazok vissza Egerbe, s olyan kis emberkék szaladgálnak el mellettem, mintha manó országban élnénk. Én se vagyok valami colos (180 cm wok) de ők a 170-t ha megütik.

Lányok, fiúk, idősek, fiatalok kivétel nélkül kicsik, ami végül is nem zavar, csak furi. Am se nagyon szeretem, ha nálam magasabbak az emberek…

Kisebbségi zavar azért befigyel olyankor… )

 

Szo ott tartottam, h anyum megzsarolt. Több dologgal is.

Először azzal, h nem fog adni nekem többé zsebpénzt!

Mert pénteken azt mondtam neki, h felmegyek Pestre melózni. Nem melóztam végül is, mert nem kellettek diákok, így hát találkoztam Dáviddal, ki csinálta rólam a jó képeket, az Erzsébet híd lábánál. - Köszönet neki ezúton is. ;)

Azt mondta anyum,  ha olyan fontos nekem péntekenként Pestre járnom melózni, akkor Ő már nem fog nekem pénzt adni.

Az egri albérletpénzt még hajlandó finanszírozni (még jó!),  másra ezentúl ne számítsak!…

(Valamiért érdekes módon össze is szűkült a szemem rendesen ezen kijelentés után…) -.-

Aztán jött a másik zsarolása, h ezek után, (?) hogyan tervezem jövőmet?

-          Mondom milyen ezek után?

-          Hát, így melegen!- válaszolta flegmán, - mitől a falra tudok mászni

-          Én meg nagy felháborodásomban hebegve, habogva azt mondtam, h; „ Basszus! Ahogyan eddig!”

-          Mégpedig? – most még grimasszal, s sokat sejtető gúnyos mosollyal fűszerezte meg a flegmaságát.

Na itt már leesett, h mire megy ki a játék…

 (Am anyum tudta nagyon jól, h hogyan tervezem jövőm, h Pestre akarok költözni jövő szeptembertől s vagy tanulok az ELTE-n tovább valamit, vagy melózok, vagy mindkettő, és albiba akarok költözni.)

Szó szót követett, minek az lett a vége, h nehogy azt hidd, h tudjuk majd fizetni a te pesti albérletedet is, meg az iskolát is!

Én meg visszavágtam, h;

-          Ha eddig tudtátok állni, akkor ezek után ugyan miért nem tudnátok?

-          Mert ki tudja meddig lesz még munkahelyem!…

-          Érdekes eddig soha nem jöttél ezzel!

-          Most jött el az ideje!…

-          Akkor már ne is menjek továbbtanulni?

-          Az is lehet!

-          Érdekes! 1-2 hete mg azzal traktáltál, h ha nem megyek továbbtanulni, akkor te tuti nem fogsz tovább eltartani! Most meg már ott tartunk, h ha suliba megyek, se fogsz támogatni?

Nem az a bajod véletlenül, h Pestre megyek?

-          De! Minek akarsz, te pont Pestre menni….

Na itt volt az a pont, mikor már elegem lett! Lerágott csont 2.!

Nem fogok mindent milliószor, minden hétvégén elmondani!

 Szo itt tartunk!

JA! Még zsarol azzal is, h elmondja apumnak. Nem tudja egyedül feldolgozni! 

Mondom;

-          Majd pont vele fogod tudni feldolgozni mi?  Ne röhögtesd ki magad!

-          Azzal röhögtetem ki magam, h ilyen fiam van! Hogy dolgozzam fel szerinted, mikor senki nem volt ilyen  a családban(! :D ! ), a környezetemben mindig csak szidják a buziakt, meg a faluban is majd mindenki erről fog beszélni!

-          Hadd beszéljenek! Mindig is beszéltek. Minden csoda 3 napig tart! Jó lehet nálunk 3 hónapig is eltartana, de akkor is mi van? Ki érdekel? Ha nem tetszik ellehet határolódni. Nincsen szükségem olyan ismeretlen, ismerősökre, kik nem tudnak így elfogadni. Aki ismer, szeret, dicsérnek, támogatnak. Ezek után is elsősorban Gergő vagyok és maradok, s nem buzi. Ha annyira primitívek és buták, h a melegségem miatt eldobják, elfelejtik egyéniségem, akkor nagyon NEM sajnálom! Agyő!!!!

-          Persze! Neked könnyű! Te szarsz mindenre nagyívben. Húzol innen fel Pestre és kész. De mi itt maradunk, nekünk kell ezzel élni itt!

-          Basszus! Felnőtt ember vagy! Tanuld már meg, h a probléma azért van (ami csak a számodra probléma), h megoldjuk. Te állandóan csak rimánkodsz, bőgsz, magadba esel, picsogsz, hisztizel, pánikolsz, örlődsz, mint egy kisovodás! Szánalmas, ahogyan kezeled ezt a helyzetet! Ezzel megoldod a problémádat?!

-          Az a szánalmas édes kisfiam, hogy téged mennyire tudnak befolyásolni, azok a hülye pesti haverjaid!

-          Oks hadjuk! Falat építesz magad köré. értelmetlen a veled való beszélgetés! Megérdemled sorsod, s remélem, h következő életedben is egy buzit szülsz, vagy te magad elszel lezbikus, h megtudd nem vagyunk se betegek, sem befolyásolás kérdése, se semmi más hülyeség, amiket te magadnak kitalálsz. Továbbra is kérlek menj el pszichológushoz!

-          Hadjál már azzal a hülye pszichológussal! Nekem ne akarjon senki bemagyarázni semmit!

-          Oks! Akarsz még valamiről is ezek után beszélni? – kérdeztem én flegmán vissza!

-          Megmondtam már, h ne flegmáskodjál velem!

-          Volt kitől tanulnom!…- azzal megelőzve a (fizikai) pofont (is) vissza felmentem a szobámba…

Szóval ilyen szépen indult a vasárnap reggelem. De napközben úgy telt  minden, mintha mise történt volna…

Anyumról ennyit…

Csók nektek! 

 

Címkék: anya

A bejegyzés trackback címe:

https://rion-gay.blog.hu/api/trackback/id/tr551529290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamás_81 · http://didimusz.freeblog.hu/ 2009.11.17. 10:37:15

Ha igazán szeret, így fog elfogadni. Reméljük legalábbis.

Rion-Gay · http://rion-gay.blogspot.com/ 2009.11.18. 00:13:40

@tamás_nonCredam:

Hááát nem tudom.
Nem hiszem
Ma volt a névnapom.
Helyesebben pár perce azaz tegnap még az volt.
Szo, de azt is tönkretette, de majd írok róla cikket.. :/