Az egri fiúval (aki nem is egri) ;) (22) Egerben találkoztam egy este az Érsek kertben. Kommunikatív srác, bár az nem tetszett, hogy egyes megnyilvánulásain, olykor hanglejtésein erősen érződött mássága.
Akkor még kis buta srác voltam – nem mintha, most nem lennék az – s hagytam magam leitatni.
Agancsos kólát azaz, Hubertust ittunk. Bevágtam vagy 4-5 felest. Nem bírom a piát, s ritkán szoktam alkoholt fogyasztani, így idővel, mikor felálltunk, akkor nagyon megéreztem, h jaj….. :D
Elmentünk barátnője lakására. De nem akármilyen akció kezdődött itt meg!
Barátnője elment a barátjához, így nyugodtan tudtunk lenni a szobájában, de először ugye be kellett jutni! :D
A lány ( a jáááány, ahogy felénk mondják XD ) szülei sajnos még ébren voltak, s így egyelőre nem volt megoldható a bejutás. Így hát jobb híján kiültünk egy sötét helyre az utcán és ott beszélgettünk. Csak ugye nálam hatott a pia, a srácnak meg jó alakja volt, s így nem tudtam magam türtőztetni… Izgis volt. Nyílt helyen.
Hol azért kellet szétválni, mert megijedtem 1-2 kutyaugatástól, h jön valaki, hol kocsi jött, hol pedig gyalogos bukkant fel.
Persze a drága többször is elment és megnézte, h ég-e még a villany a szülők szobájába, de mindig idegesen jött vissza; „ Hogy ez nem igaz! Máskor ilyenkor már rég aludni szoktak!...” :D
Aztán 1 óra elteltével megindult a behatolási akció… :D
Persze előtte felkészített, hogy hogyan fogunk bejutni…
( Még az utcán a járdára egy kaviccsal fel is rajzolta a ház alaprajzát… XD )
Én meg közben tiszta ideg voltam – még annak ellenére is, hogy volt bennem pia… :S
Vagy 30-szor minimum biztos elmondtam neki, h én ezt nem csinálom meg, nem megyek be, nem merem ,lebukunk, Oh my God stb….
De Ő nagyon öhöm…… akaratos volt….., s nagyon akarta, hogy menjünk be. ;) :P
De én csak rinyáltam, paráztam, kis híján pánikba estem. XD
Aztán megelégelte, s befogta a szám egy hosszú csókkal…
Majd megfogta a kezem s elindultunk a házukhoz…
Odaértünk. XD
Nagyon halkan kinyitotta a kaput, s mikor bementem a kapun egy kis udvaron találtam magam. –Ahogy azt lerajzolta.
Le kellett guggolnom, s úgy kellett átosonnom a szülők ablaka alatt, hogy ne lássanak meg.
Aztán Ő megfogta a kezem bementünk a lakásba, ahol vak sötétség volt, s elindított jobbra, a barátnője szobája felé – ahogy megbeszéltük – ő pedig balra a szülők felé beköszönni, h megérkezett…
Én közben az agyamban elővetítettem - Artuditu módjára - a járdára fehéren felvázolt lakás alaprajzát, s úgy lassan, halkan, belopóztam a megadott helyszínre.
Aztán, mikor úgy éreztem, h helyben vagyok, bátorkodtam elővenni a mobilom s fényével szétnézni.
Mikor felismertem, h ez egy lány szoba, olyan öröm, s büszkeség töltött el, h legszívesebben lehúztam volna még 1 felest.
Meg még egyet, h ne izguljak… ;)
Örültem, h így kicsit becsiccsentve is sikeresen megcsináltam a rám bízott küldetést. :D
Örömömben emlékszem azon filóztam, h vagy túravezetőnek, v térképésznek vagy valami hasonlónak kellene mennem, mert máskor is bizonyítottam már jó tájékozódó képességem. ;)
Aztán jött Ő is. Örömömben és izgalmamban egyből hozzá mentem, s csókolóztunk, mert kellett nekem még egy kis nyugalom, s jó érzés ennyi izgalom közepette…. De komolyan!
Mikor fogta a kezemet, és mikor megölelt, csókolóztunk az nekem hatalmas lelki erőt, s bátorságot, kis megnyugvást is adott, h ezeket megcsináljam…
Mondhatni egy igazi lelki fröccs volt a számomra… :)
Szo, közben a ruhák is elkezdtek lehullani rólunk valahogyan, s mielőtt eldőltünk volna, mint a zacskós tej, Ő megmerevedett….
- Mondom; mi van?
- Pill. Elmegyek gyorsan mosdóba pisilni…
S ahogy elment, rájöttem, h nekem is kell, s miután visszajött elmentem én is, de ahogy kiléptem a szobából rám jött a para….
De annyira, h pisilni is alig tudtam! :S
S egyszer csak kicsapódik mögöttem az ajtó, s Ő beront vigyorogva, h kész vagy már?!
Hát én erre annyira megijedtem, h kis híján összeestem a wc-ben. :D
Meg is kérdezte, h mi az rosszul vagy?
- ááááá mondom neeeeeeem…. :D
Megkértem, h kint őrködjön, s úgy sikerült a dolog.
Aztán visszamentünk a szobába, Ő meggyújtott egy kis szép narancssárga gyertyát és annak, halovány fénye mellett bedőltünk az ágyba. ( Persze nem 90 fokos szögben dőltünk!) :D ;) :P
Jó volt, ROMANTIKUS. S most a romantikán van a hangsúly. Először szeretkeztem gyertyafénynél és meglepő, milyen sokat dob egy estén… ( Zárójelben megjegyzem, hogy + pont, ha illatosított gyertyát veszünk ilyen alkalomra,- vagy párologtató, füstölőt - mert az illat is megdobja a hangulatot.) :)
Innentől már csak képekre emlékszem, s még arra, hogy mikor arra került a sor, én magam is kíváncsi voltam, h a piától hogy fog viselkedni a…. Laci….. :D ( Legyen Laci, mert aki engem ismer, az tudhatja, hogy én sokszor mindenkit Lacizok. Ez egy ilyen hülye szokásom, mint a szo meg a többiek… Mert jó mondani, hogy Laaaaaciiii!!! :D )
Szo izgultam még egy kicsit pluszba, mert hallottam, h valakinek nem áll fel a piától, valakinek áll, mint a dákó, valakinek jobban megy, valakinek kevésbé…
Hát nekem az állással nagyon nem volt gondom arra emlékszem…
( Am gumival csináltuk, jófiúk módjára! ) ;)
Am. kicsit bepiálva – de szigorúan csak kicsit – jó, mondhatni jobb csinálni személyes véleményem szerint, mint józanul.
Egy jó esti vacsorát, finom borral elfogyasztani, s kellemes légkörű, gyertyával, gyertyákkal megvilágított szobában szeretkezni, az-az igazi… :)
Vagy nektek, h jobb, mi a véleményetek?
Szo!
Az akció után pedig feküdtünk egymás mellett összebújva, ami nagyon jó érzés. Imádom.
Most már tudom, h számomra úgy igazi a szex, ha nem csak dugásból áll, hanem csókolózás, törődés, simogatás, ölelkezésből, összebújásból áll.
Egy szex legyen érzéki, romantikus, lassú, gyengéd, heves, izgató na és persze jó…
Ne csak durva; dőljünk az ágyba sitty sutty és kész…
Aztán dolgunk végeztével összekapjuk magunk egyből s egyik jobbra, a másik balra…
Tudom, nálunk sokszor van ez így, de én akkor is így gondolom.
Ha a fentebb felsoroltak közül valamelyik hiányzik, akkor már nem teljes, nem igazi, nem jó úgy a szex..
Arra is emlékszem, h azért lett vége annak a szép estének, s kellett elválnunk, mert lakótársaim hívtak, h mennek már haza lassan a Kaziból, s hol vagyok már?!…
Ő rendes volt.
Felöltöztünk, kiosontunk a lakásból elkísért a plázáig, megköszöntünk egymásnak ezt az estét és egy csókkal elbúcsúztunk. – Még csókolózás közben is jártunk, mert el kellett húznom az utcáról egy a falhoz, h takarjon minket valami, mert forgalmasabb úton voltunk.
Szo Ő volt az első, - de nem az utolsó ;) - akivel nyílt helyen, utcán csókolóztam.
Nagyon jó érzés. Mindig az jut az eszembe, hogy hány év(tized) jön már el hozzánk az a toleráns kultúra, ami nyugaton is megtalálható, h végre már mi is sétálhassunk kézen fogva az utcán és smárolhassunk.
S ide szeretném megjegyezni a:
Váci utcás story-t…
Aki most azt mondja magának, h soha, akkor azt kell, h mondjam az illetőnek, h nincs igaza, mert Én Dáviddal (178) ezt meg tudtuk, megmertük csinálni a Váci utcában és a Deák téren, ahol senki nem szólté érte!
Persze, lehet szerencsénk volt, meg ugye az se mindegy, h hol merjük, mert pl a keletinél már tuti nem vállaltuk volna ezt be és nem is tudtuk volna megcsinálni úgy, h valaki ne szóljon be.
Azt tapasztaltam, tapasztaltuk Dáviddal az utcában, mikor a lábam a combjára tettem, hogy a külföldiek mosolyognak, a magyarok pedig vagy úgy csinálnak, mintha észre sem vették volna, vagy pedig kicsit mogorván néztek. Ennyi a különbség…
+ még azt vettem észre, h a nők előbb észrevettek minket, mint a férfiak…
De erről szerintem fogok még írni. ;)
ui: Az egri sráccal, azóta még egyszer taliztunk Egerben, de nem volt semmi, még csak egy csók sem, mert a városban sétáltunk csak, s megtalálta párját.