Sziasztok!
Az elején akkor, egy rövid, s gyors ismertetővel kezdenék.
Sajnos még olyan időkben élünk, ahol - érthető okokból - nem mondhatom meg nevem, ezért most egyelőre csak Rion felhasználó nevemmel szeretnék bemutatkozni. Hogy miért pont Rion, arról majd a későbbiekben is beszámolok. Jelenleg Egerben tanulok a főiskolán. Magamnak idén 2009 augusztus 7-én bújtam elő. Persze eddig is sejttettem, magamról, de nem akartam elfogadni.
Azt hittem, h csak átmeneti állapot, s később pedig már nem foglalkoztam vele. Nem tette sem ellene, sem érte. Nézegettem az ilyen jellegű képeket, filmeket, meg persze élőben az utcán… J
Aztán nyáron valamikor az M1-en megnéztem a C.R.A.Z.Y című filmet, ami hatalmas lelki vívódással néztem meg, hiszen a film olyan számomra, mintha teljes egészében rólam szólna….
Szomorú ill. boldog voltam, miközben a filmet néztem. Először csak könnyzetem, s csak, néztem, néztem, pergett a film… Majd sírtam, zokogtam, a párnába kellett temetnem az arcom, h anyum ne hallja meg zokogásom. Telt-telt a film, hol örültem, nevettem, féltem, mérges voltam….
Egyszóval minden féle érzés keresztül cikázott rajtam azon az estén.
Mérges voltam először, h ez pont én velem történik meg. Aztán féltem, h majd mi lesz velem. Kinek mondjam el, h fogok így élni stb….
Örültem mert végre már rájöttem h ki vagyok, s mi volt eddig a baj, miért nem voltam igazán boldog.
S szomorú is voltam….. Szomorú, mert tudtam, tudom, h nem egyszerű élet ez. Sok pofon, támadás fog érni ez miatt.
De Ilyenkor szoktam mondani az álltam szinte minden nap megemlített mondást:
„ Ami nem öl meg, az megerősít!”
ill.
„Ha férfi vagy, légy férfi, s ne hitvány gyönge báb, mit kény, s kedv szerint lök a sors idébb-odább…”
Nekem ezek nagyon sokat segítettek és nagyon sokszor kapaszkodtam ezekbe a megfoghatatlan mondásba, idézetbe…. ( S kapaszkodok jelenleg is, mert most sajnos nincs másba, kapaszkodnom, de erről is majd mesélek… ) J
A blog íráson nyár óta gondolkodok, de még csak most jutottam el oda, h tudjak igazán miről írni, mesélni, s elsősorban szeretnék másoknak segíteni, tanácsot adni, bár az ember leginkább a saját bajából, kárából tanul….
De azt biztosan jól megtanulja…. :) :/
A nyár óta hatalmas változáson mentem keresztül, s ezt a változást érdekes módon mindenki észrevette rajtam. Szo. változtam……
Hogy hogyan, miben változtam?.....
……hát…….
Nem csak, hogy „más” lettem ugye ( J ), de magabiztosabb, bizonyos területeken határozott, nyertem egy kis egót, ami szükséges is a mai világban, főleg bizonyos területeken, ha megakarsz állni a lábadon, de nem árt néha stop táblát is felvillantatni magadnak, mert azért nem mindegy, hogy milyen mértékű egóval rendelkezel, s jobb, ha nem esel túlzásba.
Sajnos velem megesett. Helyesebben voltak határvillongásaim, amikor olykor-olykor mások kifejezték nemtetszését viselkedésemmel kapcsolatban.
De hát ezért vannak a jó barátok! J
Megértettem, tudomásul vettem, vissza is vettem magamból.
Hogy mi miért volt, h volt elmesélem azt is. J ;)
Első szusszanatra ennyit. Később még jelentkezem! ;)
Sziasztok! :)